Harmadik, őszi hírlevelünk

A hírlevélben olvasható többek között interjú Barabás Tamással, a tavalyi év Kőrösi Program ösztöndíjasával, bemutatkozik a Játék Vár és Magyar Lyceum, valamint megtalálható sok program és esemény itthon és otthon. Jó olvasást!

Szeptemberi hírlevél olvasása/ Leer el boletín

Második hírlevelünk, melyben a Nagykövetasszonnyal készített interjú is megtalálható

 Júniusi Hírlevél olvasása / Leer el boletín 

Első hírlevelünk programokkal, interjúkkal, receptekkel, és sok más érdekes információval

Interjú Tóth Gergővel a Complutense Egyetem magyar lektorával

Spanyol és magyar mint idegennyelv tanár. 2016-ban érkezett Madridba, hogy a Complutense Egyetem magyar lektora legyen. A beszélgetésből kiderül, hogy mennyire sikerül megismertetnie egyetemi szinten és azon túl a magyar nyelvet és kultúrát.

 

 

˗ Mikor és miért kezdted el a spanyol nyelvet tanulni?

˗ Kilenc éves voltam, amikor belépett a tanterembe a spanyolos tanár néni, és én azt mondtam, vele akarok tanulni.

˗  És hogy lett belőled spanyol és magyar mint idegen nyelv tanár?

˗ Mindig az volt a vágyam, hogy a magyart és a spanyolt valahogy kombináljam. Amikor az egyetemen mester szakot kellett választani, akkor a „legtanáribb” szakma mellett döntöttem, hiszen ezzel két nyelvet is oktathatok.

˗ Pedig a magyar és spanyol hagyományos kombinációja a tolmács-fordító szak lett volna.

˗ Igen, de van, amit nem szeretnék lefordítani. Vannak kifejezések, amelyek szépsége „elveszik”, amikor egyik nyelvről a másikra ültetjük át. Amúgy a fordítás borzasztóan jó dolog és rengeteg irodalmat le is kellene még fordítani. Néha kacérkodom is a gondolattal.

˗ Mi lenne az első mű, amit lefordítanál?

˗ Már dolgozom is rajta. Janikovszky Évának A tükör előtt című munkája. Készült belőle egy színdarab, amit áprilisban fogunk bemutatni a madridi Microteatróban.

˗ Mióta működik magyar lektorátus a Complutense Egyetemen?

˗ Amióta én itt vagyok, azaz 2016. október 19. óta. Előtte Alcalá de Henaresben is volt magyar oktatás, Éltető Katalinnal és a Complutense Egyetem nyelviskolájában is, ott pedig Ruppl Zsuzsannával. De mára mind a kettő megszűnt. Jelenleg a Hivatalos Nyelviskolában lehet még magyart tanulni, ráadásul ingyen.

˗ Ki akar magyart tanulni?

˗ Az egyetemen idén 46 jelentkezőm volt. Nagyon különböző területekről jönnek: van szociológus, régész, turizmus-vendéglátós, matematikus, nyelvész, politológus, spanyol és angol szakos, illetve történész is, de még egy optometrista is jelentkezett.

˗ Hogyan lehet úgy összeállítani a tartalmat, hogy ennyire vegyes társaságban mindenki érdeklődését felkelthesd?

˗ Alapvetően mindenki a nyelv miatt jelentkezett. Ott pedig adott a tartalom. Inkább arra kell odafigyelni, hogyan építsem fel a részeket. Ha az ábécével kezdeném, azzal eltelne két óra, és a hallgatók még mindig nem tudnának egy szót sem kiejteni. Úgyhogy először megtanulunk köszönni, és elmondani, hogy ki vagyok. A kulturális órákat pedig úgy építem fel, hogy az általános megközelítéstől indulunk: az országról, a városról, a sztereotípiákról beszélünk. Ebbe fűzök bele apró sajátosságokat, kulturális információs morzsákat szórok el. Számomra az a fontos, hogy mindenből kapjanak izelítőt. Földrajzzal és történelemmel kezdek, utána jön az irodalom, a találmányok, így közelítünk a magyar kultúrához.

˗ Mennyit tudnak a spanyolok Magyarországról?

˗ Van, aki semmit. Van, aki a nyelvrő magáról tud annyit, hogy az agglutináló nyelv, de azt már nem, hogy ez mit jelent. Van, akinek az Osztrák-Magyar Monarchia és Sissi ugrik be elsőre. Az ország általában vonzó, van, aki látott róla képeket, de ez sem általános. Inkább „Miért ne?” alapon érdeklődnek.

˗ A magyar lektorátusnak mi a  célja?

˗ A legfontosabb: népszerűsíteni a magyar kultúrát, és a magyar nyelvet. Közelebb hozni a két országot. Hiába vannak negyven éve diplomáciai kapcsolatok, sajnos nem olyan nagy az átjárás. Bár a Spanyolországba érkező magyarok közül egyre többen beszélik a nyelvet de fordítva már ez nem jellemző. Kevés spanyol érti meg a magyarokat. Az első cél tehát rávezetni a spanyol embereket arra, hogy mi Magyarország, és mi a magyar kultúra. A másik cél, ami nem titkolt szándékom, hogy legyenek jó fordítók és kutatók. Virágozzunk ki akadémiai szinten. Észre kéne venni, hogy annak ellenére, hogy nehéz a nyelv, de rendkívül érdekes. Attól, hogy valaki nem anyanyelvű, még képes kutatni a kultúrát és a nyelvet, ráadásul teljesen más szemszögből fogja vizsgálni a témákat. Más a kulturális alap, más a referencia tartomány, amiben él. Például, most olvastam az egyik tanítványom Csáth Géza elemzést, amiben olyan dolgot vetett fel, amit én addig nem láttam meg.

˗ Mi, magyarok, mit taníthatunk meg a spanyoloknak?

˗ Nagyon szubjektív leszek: kevésbé fogyasztói társadalomnak lenni. Tiszteletet adni az embereknek. A társadalmi nem írott, de konvencionális szabályokat betartani. Értékelni ténylegesen a kultúrát. A hagyományok tisztelete meg az összetartás is fontos értékünk. Szerintem a magyaroknak van egy olyan alapvető érzéke, hogy képesek vagyunk elfogadni másokat, még akkor is, ha nem magyarok. Olyannyira hajlamosak vagyunk asszimilálni ezeket a dolgokat, hogy aztán észre sem vesszük, hogy ez a kultúránk része de mástól jön. Ráadásul nem erőltetjük rá a másikra az elképzelésünket, csak azért, mert az a jó.

˗ Fordítsuk meg a kérdést! Mi az, amit nekünk kellene a spanyoloktól megtanulnunk?

˗ A végtelen optimizmust. Azt, hogy mosolyogva járjunk az utcán. Annak a kultúráját, hogy ha kávét szeretnék inni, azt nem csak otthon tehetem meg. Ez a XX. század elején, amikor Magyarországon is virágzott a kávéházi kultúra, még megvolt, úgyhogy ezt nem meg-, hanem újratanulni kéne. De a spanyoloktól némi stílust is elleshetnénk. A beszédünben pedig, a spanyolok például szabadabban mondanak véleményt, még ha nem is értenek egyet egy adott témával. A panaszkodásra vonatkozóan pedig azt tanulhatánk meg, hogy akkor tegyük, amikor elérünk vele valamit, ne pedig utána. Ha hidegen hozzák ki az ételt, akkor nem magunkban mentegetni kell a pincért, hanem megkérni, hogy vigye vissza. A magyar negativitást pedig a nyelvben is meg lehetne változtatni.  Túl gyakran használjuk azt a szót, hogy „Nem”. Azt kérdezzük, hogy „Nem kérsz?”, pedig lehetne úgy is, hogy „Kérsz?”

˗ Marad a munka mellett szabadidőd?

˗ Egy percre sem tudok nem magyar lenni. Folyamatos a kapcsolatom a nagykövetséggel, a kultúrális események szervezésében segítek. Hamarosan a Madách Egyesület munkájába is bekapcsolódom. Az egyetem kulturális életében szintén aktívan részt veszek, több Magyar nyelv és kultúra napján vagyunk túl. Szervezek órán kívüli magyar programokat is, például táncházat. Hamarosan húsvéti mulatság is lesz.